A boros világ ünnepe: a Márton nap

Vajon ki is az a Márton?

Szent Márton tours-i püspök Savariában (Szombathely) született 316-ban. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Márton a római légió katonájaként szolgált, míg egy hideg téli estén megjelent neki Jézus.  Ekkor döntött úgy, hogy kilép a katonaság kötelékéből és papként szolgál tovább. Életét számtalan csoda kísérte és hamarosan a franciaországi Tours városának püspökévé választották. István király pár száz évvel később Magyarország védőszentjévé választotta és tiszteletére épült hazánk egyik legszebb kolostor együttese, a Pannonhalmi Bencés Apátság.

A libás legenda

A szenthez a ludakat a püspökké választásának története köti. A legenda szerint, amikor hívei meg akarták választani Szent Mártont Tours püspökének, ő ezt szerénységből elutasította. Hogy ne találják meg, a ludak óljába bújt előlük. Ám az állatok a gágogásukkal elárulták és Márton nem kerülhette el a sorsát, elöljáró lett.

Márton napi lakomák

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Az előző évszázadokban ugyanis ez a nap jelentette a gazdasági munkák végét, kezdődött el a téli pihenő időszaka. A cselédek, szolgák ilyenkor kapták meg a bérüket és sokszor hozzá ráadásként egy libát, hiszen azok számát a tél beállta előtt szokás volt csökkenteni. November 11-e a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnapja is. Éppen ezért a néphagyomány ezen a napon javalotta a lakomák, bálok és vásárok rendezését. Ilyenkor rengeteget ettek és az asztalra tették az újbort is annak érdekében, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Ráadásul úgy tartották, hogy ebben a hónapban már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások voltak.

Márton, az időjósló nap

A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő, és leesett az első hó. A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik“, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, de ha „barna lovon nyergel”, akkor kemény télre lehet számítani. Továbbá, a megsütött állat csontjából is próbáltak az eljövendő időjárással kapcsolatban jósolni: ha a liba mellcsontja fehér volt, akkor hosszú és fehér télre számítottak. Ha viszont piros volt, akkor pedig latyakos időszakra készültek.

Mitől új egy bor?

Az újbor fogalma nem egyértelműen definiált: tág értelemben a kierjedt bor a következő szüretig mindenképpen újbornak számít.

Az újbor esetén, ami lehet fehér- (például balatoni olaszrizling), rozé- vagy vörösbor (például villányi portugieser) is, természetesen leginkább a korai szüretelésű szőlőfajták felhasználása jöhet szóba.

Ebben a stádiumban áll a bor a legközelebb a szőlőhöz, ezért az elsődleges szőlőillatok és -ízek ilyenkor még dominánsak, ami friss, üde és gyümölcsös jelleget biztosít a bornak. Ez a jelleg roppant közel áll a legtöbb borkedvelőhöz, az újbor ételhez jól párosítható tulajdonsága miatt is, amik közül továbbra is a libaételek a legnépszerűbbek.

Itthon hagyományosan az újborokat november 11-én mutatják be a nagyközönségnek, de egyes bortermelők már jóval korábban kijönnek ’primőr’ boraikkal. Érdemes ilyenkor az ország borvidékeire látogatni, hiszen izgalmas programokat kínálnak ilyenkor a borászatok és a borvidékek éttermei.

Nemzetközi kitekintés

Franciaországban sem kevésbé fontos ez az időszak. A francia törvény előírja, hogy az újbor (Beaujolais Nouveau) minden év november harmadik csütörtökétől kerülhet csak forgalomba. A borral megrakott kamionok (évente több tíz millió palack) várva az éjfélt, mint egy rajtot, elindulnak Európa szomjas lakóihoz a szélrózsa minden irányába. A franciaországi éttermek ablakában a következő felirat látható: ’Beaujolais Nouveau est arrivée!’, vagyis „Az újbor megérkezett!”

Ha pedig ti is szívesen kóstolnátok újborokat, akkor szeretettel ajánljuk figyelmetekben a következő programunkat, amelyen biztosan találkozhattok frissen palackozott tételekkel is!