Egy rendhagyó borséta borai

1.Welcome tétel: Molnár Paulus Frizzante

Miért pont a buborékos ital?

Az első írásos feljegyzéseket buborékos boritalokról a középkorból ismerjük. A feltalálását a legenda Don Perignon, francia Benedek-rendi szerzeteshez kötik. A valóságban azonban már Don Perignon előtt készen állt a champagne készítésének receptje, és eredetileg ő maga is azon dolgozott, hogyan lehetne megakadályozni, hogy buborékok keletkezzenek a borban.  Világhódító útjára a szerzetes halála után indult, még hozzá a pezsgőgyártó családoknak köszönhetően, akik segítségével az arisztokrata körökben terjedni kezdett és egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Királyok, katonai vezetők, és az arisztokrácia krémje, amikor csak tehette champagne-nyal koccintott.

A buborékok úgy tűnik ma is összehozzák az embereket. Szeretjük összejöveteleinket, örömünket, ünnepeinket, vagy győzelmeinket ezzel ünnepelni. Manapság a pezsgő egyed uralmát megtörni látszik a fiatalok körében egyre trendibbnek számító buborékos boritalok. Az ital alapvető szellemiségén azonban ez mit sem változtat, hiszen ahogy Churchill állítólag mondta:

„A champagne-t győzelem idején megérdemeljük, vereségben szükségünk van rá.”

Amit tudni kell róla:

Buborékos boritalok a pezsgő, habzóbor és gyöngyözőbor. Fontos, hogy minden pezsgő bor, de nem minden pezsgő bor pezsgő. A buborékos boritalok bázisa mindig egy úgynevezett csendes- vagy alapbor. Ebbe kerülnek bele a buborékok, tehát a szén-dioxid. A frizzantek, azaz a gyöngyöző borok legtöbbször szén-dioxid hozzáadásával készülnek, de előfordul, hogy szelíden pezsgő buborékai természetes úton születtek. Mindenképpen 3 bar-nál alacsonyabb (1-2,5 bar) szén-dioxid túlnyomással rendelkeznek.

A borvidék: MÓR

A móri borvidék két hegység, a Vértes és a Bakony lankái között terül el. Hazánk 22 borvidéke közül az egyik legkisebb, de hírnevét tekintve az egyik legjelentősebb.

A borászat:

A Molnár Borház jelenleg a Móri borvidék legnagyobb borászata 130 hektár új telepítésű szőlőterülettel rendelkezik a Vértes-hegység lábánál. Kiváló minőségű boraikat a legmodernebb technológiával, de az ősi mesterség gyökereire, hagyományaira támaszkodva készítik. Boraik jellemzően reduktívan készülnek.

A bor:

Egy kissé robosztus, élénk savakkal és nagy buborékokkal. Egyszerű, de nagyszerű. A jól ismert málnás-ribizlis jegyek mellett egy kis fehérhúsú őszibarack érezhető az ízében. Illatát tekintve a tavaszi virágok lágy illata rajzolódik ki képzeletünkben.

2.Szivek pincészet: ZéVé trilógia II. 2017

Miért pont zöldveltellini?

Ausztria egyik első számú őshonos fehér-szőlőfajtája a zöld veltelini (vagy zöldveltelini). De mondhatnánk az Osztrák-Magyar Monarchia egyik borászati örökségének, hiszen az osztrák ültetvényeken túl hazánkban és Csehországban is több borvidéken megtalálható. Ausztriában ma is a teljes termelés egyharmadát teszi ki.

A borvidék: NESZMÉLY

A Neszmélyi borvidék a Kisalföldtől a Gerecsén át a Pilisig húzódik. A termőhely adottságait jelzi, hogy már a római időkben is termesztettek szőlőt ezen a területen, majd a 14. századtól Neszmély a magyar királyság második legismertebb borvidéke lett az európai hírű Szerémség mögött. Népszerűségét annak is köszönhette, hogy kiváló borait az élénk savak alkalmassá tették a hosszú szállításra. Az országos átlagnál hűvösebb és csapadékosabb bortermő területünk. A termesztett szőlők tekintetében erős túlsúlyban vannak a fehérbort adók, de főleg rozé alapanyagként kékszőlővel is találkozhatunk itt.

A borászat:

A Neszmélyi borvidék legkeletibb településén gazdálkodó családi pincészet, a Szivek Pince jelenleg 18 hektáron művel szőlőt a Pilis lábánál. Az ültetvények többsége 30 éves.  Nagyrészt fehér fajtákból készítenek borokat, ilyen például a rizlingszilváni, zenit, chardonnay, cserszegi fűszeres, szürkebarát, vagy Szivek Péter és Szivek György kedvenc szőlőfajtája, a zöld veltelini, amelyből a népszerű ZéVé névre keresztelt trilógiájuk készül.

A bor:

Október eleji szüret. Barack és sárga húsú trópusi gyümölcsök, kerek szerkezet. A fele mennyiséget zúzzák és bogyózzák-, másik felét fürtös préselés után tartályban érlelik, majd később házasítják őket.

3. Maul Servus rosé 2020

Miért pont a Servus rosé?

A római időkben ha a rabszolga és szabad ember találkozott, akkor a rabszolgának kötelező volt megemelnie fejfedőjét és a „Servus humillimus” vagyis „Alázatos szolga vagyok” köszöntést használnia. Később ebből a szokásból alakult ki a szabad emberek között is „Az alászolgája vagyok” üdvözlés is, amellyel a másik iránt érzett tiszteletet fejezték ki. Magyarországon az 1800-as évek elején még szokás volt a „Servus humillimus” köszönés.  Idővel a „humillimus” elmaradt, és az „alászolgája” magázódó forma lett, a „szervusz” pedig a tegeződő. Vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származik a “szervusz”, és az “alászolgája” köszöntés.

A borvidék: VILLÁNY

A magyar „Mediterránum”. A borvidéki hagyományokhoz tartozik a Kadarka, a Portugieser, vagy a siller bor jelenléte, azonban arra is képes, hogy folyamatosan megújuljon. Borok tekintetében szinte tökéletes és teljes skálát kínál. A borvidéken található Magyarország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere, ez a Kikerics védjegy.

A borászat:

Maul Zsolt Villány fenegyereke. A hagyományos kézműves borkészítést részesíti előnyben, felhasználva nagyszülei és szülei tapasztalatait, természetesen a 21. század borászati technológia alkalmazásával. Borai igen egyedi stílusúak, kedvenc fajtái pedig a francia fajták, Merlot, Cabernet Sauvignon, ill. a Cabernet Franc.

A bor:

Erőteljesebb rózsaszín színek, piros gyümölcsös illatok. Inkább cseresznyés, de érezhető a vadmálna is. Nagyon friss ízű szép gyümölcsös aromatikával, egy kevés csipkebogyós fűszerrel, megfelelő savakkal. A szerkezete kissé tömöttebb, mint egy átlagos roséjé.

4. Pfneiszl: Újra együtt kékfrankos 2020

Miért pont a kékfrankos?

A kékfrankos  őshonos osztrák fajta, de  Magyarországon is rendkívül elterjedt és népszerű. A kékfrankos az 1990-es években itthon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállók. A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és szekszárdi bikavérnek.

A kékfrankos név magyarázata pofonegyszerű, ám eredete alig ismert. A nálunk népszerű okfejtés szerint a napóleoni háborúk idején francia kézre került Sopronban a francia garnizon katonái kétfajta valutával voltak fölszerelkezve. A fehér frank csak korlátozott körben volt érvényes, a konvertibilis kékkel szemben. A soproni szőlősgazdák gyorsan kitanulták, hogy a jó borért kékben kérjék a fizetséget – így lett a kékfrankos a jó bor szinonimája. Az igazság azonban az, hogy a kékfrankos a Blaufränkisch szó szerinti fordítása.

A borvidék: SOPRON

A soproni borvidék a Soproni- és a Kőszegi-hegység lankáin és a Fertő-tó partján terül el kb. 1600 hektáron. Izgalmas kérdés, hogy bár közvetlen határos az osztrák Burgenlandi borvidékkel, vagyis nagyon sokszor ugyanaz a dűlő, ugyanaz a talaj, ugyanannyi napsütés éri a szőlőt mégis más bor készül a pár méterrel arrébb szüretelt szőlőből.

A borászat:

Családi borászat. Az Ausztriában felnőtt magyar származású borász édesapa vásárolt először Sopronban szőlőt. Lányai Birgit és Katrin 2006-ban átvették szüleik által vásárolt soproni birtokuk vezetését és Magyarországon az elsők között fogtak bele a biogazdálkodásba. Jelenleg 13 hektáron gazdálkodnak, 9 szőlőfajtával.

A bor:

Rubin színű kékfrankos, használt barrique hordóban és koracél tartályban érlelve. Kifejezett illatában meggy, rózsabors és egy kevés bőrösség bukkab fel a háttérben. Szájban friss savak, krétás tannintextúra, érett meggy és cseresznye jelentkezik, amit kiegészít egy meszes-köves ásványosság némi bőrösséggel fűszerezve a végén. Vibráló, lendületes bor, közepesen hosszú lecsengéssel és jó egyensúllyal. Az elnevezés arra utal, hogy a Pfneiszl család szeretne lehetőséget nyújtani  minden bort szeretőnek arra, hogy a család történetének részese lehessen.

5. Malatinszky: Liliomfi 2016

Miért pont a Liliomfi?

A Liliomfi története szerint a főszereplő, Szilvai úr unokaöccse álnéven és álruhában vándorszínésznek áll. A film és Szigligeti Ede darabja bővelkedik álruhákban és osztrák szereplőkben. Így nem volt kérdés, hogy ezt a bort választjuk Sisi-sétánk zárótételének. Erzsébet királyné ugyanis azon felül, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb alakja, rendszeresen járt álruhában, amikor nem szerette volna, hogy alattvalói felismerjék.

A borvidék: VILLÁNY
A magyar „Mediterránum”. A borvidéki hagyományokhoz tartozik a Kadarka, a Portugieser, vagy a siller bor jelenléte, azonban arra is képes, hogy folyamatosan megújuljon. Borok tekintetében szinte tökéletes és teljes skálát kínál. A borvidéken található Magyarország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere, ez a Kikerics védjegy.

A borászat:
A birtokot, a nemesi hagyományokat folytatva, Malatinszky Csaba 1997-ben alapította újjá és 2009 óta organikusan gazdálkodnak. A széleskörű nemzetközi előtanulmányokat is maga mögött tudó alapító, a birtok gazdálkodását és szakmai munkáját személyesen irányítja. A termesztett szőlőfajták (chardonnay, rajnai rizling, sauvignon blanc, muscat ottonel, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot) tükrözik azt a szemléletet mely szerint a fehér és a vörös borok azonos értéket képviselnek. A Malatinszky Kúria borai a vegán borkedvelőknek is ajánlott.

A bor:
Ez a bor maga a lenyűgöző elegancia. Merlot és Cabernet Franc házasítás. Áttetsző bíborszín, cseppnyi barnás árnyalattal. Illatban halványan likőrös irányú meggy, és a villányi borvidék illata.