Kérdésed van? Hívj minket! +36 30 2081299


Szepsi Laczkó Máté és a szlovák Tokaji

Szepsi Laczkó Máté

Makacsul tartja magát a legenda, hogy a Szepsiben született Lackzó Máté (1576-1633), erdőbényei református lelkész készítette az első aszút, méghozzá Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony részére 1631-ben, más források szerint 1651-ben. Utóbbi adat már csak azért is képtelenség, mert addigra Laczkó Máté már rég halott volt, míg Lórántffy Zsuzsanna javában Gyulafehérvárra költözött (1633-ban). Azóta az is kiderült, hogy az aszút is jóval korábban ismerték, hiszen 1571-ben a Garay család egyik végrendeletében már aszú borok örökléséről van szó, míg Nagy Kornél történész egy jóval korábbi, igaz közvetett bizonyítékot is feltárt Bártfa szabad királyi város számadáskönyvéből 1534-ből. E szerint a város Abaújszántó és Tállya mezővárosok határában birtokolt szőlőhegyeinek terméséből a nevezett évben egy hordó máslás bort készítettek, a máslás pedig az aszúkészítés egyik mellékterméke”, maga is borkülönlegesség. No de kanyarodjunk vissza Laczkó Mátéhoz, akiről ezen adatok előkerülése után újabb legenda kezdett terjedni, miszerint ő írta le elsőként a mai, modern aszúkészítési eljárást. Sajnos ez sem igaz, ahogy erre Zelenák István is rámutat Szepsi Laczkó Máté és a Tokaji Aszú című kötetében. A mai napig nem került elő olyan, a neves prédikátorhoz köthető kézirat, melyben akár csak megemlítené az aszú bort. Amit az utókor feljegyzésekből biztosan tudhatunk csupán annyi, hogy Szepsi Laczkó Máté minden bizonnyal készített aszúbort (hogy milyet, azt nem tudjuk) amivel minden bizonnyal megajándékozta Lórántffy Zsuzsannát. Ezzel együtt Szepsi Laczkó Máté legendája olyannyira beépült a tokaji folklórba, hogy minden bizonnyal még legalább egy évszázadig tartani fogja magát a vélekedés, miszerint ő készítette az első aszúbort.

A szlovák Tokaj

Ha Tokajról van szó, mindenkinek Magyarország jut az eszébe. Mégis, egyre gyakrabban hallani egy másik Tokajról, Szlovákiában. Van egymáshoz köze a kettőnek? Igen, van! Mégis, hogyan történhetett, hogy eddig nem hallottunk a szlovák verzióról? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, egy kicsit messzebbről kell kezdenünk a történetet. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott és vele együtt a magyar királyság területi integritása is a múlté lett, létrejött Csehszlovákia és az új országhoz került a tokaji borvidék két települése mellett egy harmadik település egy része (Sátoraljaújhelyről van szó), valamint egy nagyjából 170 hektárt kitevő termőterület, ami a korabeli magyar bortörvény szerint alkalmas volt a tokaji bor készítésére. Ez a terület a második világháború alatt visszakerült Magyarországhoz, majd utána újra Csehszlovákia része lett, vél 1993-tól az önálló Szlovákia egyik borvidéke. Már a csehszlovák időkben megindult a termőterületek növelése, így napjainkban 7 településen mintegy 1000 hektárról készülhet Szlovákiában tokaji bor, a Vinohradnicka oblast Tokaj borvidéken.

 

Elméletileg nincsen átjárás a két borvidék között, nem vásárolhatnak egymástól szőlőt vagy bort és nem hozhatják forgalomba a szomszédos országok termelői. Ráadásul a viszony is kissé fagyos a határ ellentétes oldalán dolgozók között. Legalábbis hivatalosan, papíron. A gyakorlatban azonban mást látni.

 

A szlovák tokajban, helyi nevén a Vinohradnicka oblast Tokaj borvidéken ugyanaz a három fő szőlőfajta a meghatározó (furmint, lipovina, muskat zlty) mint a magyar oldalon (furmint, hárslevelű, sárgamuskotály), ugyanúgy száraz, de legfőképpen édes borokat készítenek, utóbbiakat botritiszes szőlőből, a legtöbb bornak pedig még a neve is azonos, vagy nagyon hasonló (samorodné-szamorodni, forditas-forditás, maslas-máslás), egyedül a Tokaji Aszúnak van itt más neve, jelen esetben Tokajské Vyber. Ha ezt tudjuk, valamint megjegyezzük, hogy a magyar tokaji aszúval ellentétben Szlovákiában csak úgy készíthető Tokajske Vyber, ha az előre megadott arányban szerepel benne mindhárom fő szőlőfajta, akkor már majdnem mindent tudunk. Fontos lehet  még megemlíteni, hogy a közelmúlt magyar változásai a szlovák tokajit nem érintik, így itt továbbra is készül három és négy puttonyos vyber.

 

Ezeken túl mitől más a szlovák tokaji? Nos, néhány apró ámde fontos különbség még akad. Az egyik, hogy ha a teljes eredeti borvidéket nézzük (vagyis az 1920-as állapotokat), akkor a mai szlovák tokajban van egyedül olyan terület, ami alatt az alapkőzet homokkő. Tokaj amúgy is a rendkívül változatos geológiájáról ismert, de alapvetően vulkanikus vidék rengeteg riolittufával és andezittufával, kivéve a Tokaji-hegyet amit vastag lösztakaró fed, de a mai szlovák tokaj nem a Zempléni-hegység lejtőin, hanem az úgynevezett Zempléni Szigethegység lejtőin található, ahol a homokkő és némi mészkő mellett természetesen ugyanúgy előfordulnak a vulkanikus kőzetek is.